Az ABPM javallatai és ellenjavallatai

Érdemes a monitorozást elvégezni a következő okokból és célokból:

  • Alvási apnoe szindróma gyanúja.
  • Autonóm diszfunkció megítélése.
  • Diabetes mellitusos betegeknél.
  • Diurnális vérnyomás-ingadozás meghatározása.
  • Ébredési vérnyomás meghatározása.
  • Epizodikus vérnyomás-ingadozás gyanúja.
  • Fehérköpeny-hypertonia és -jelenség igazolása.
  • Maszkírozott hypertonia gyanúja.
  • Gyógyszer-rezisztencia és gyógyszerhatás (maradék és csúcs) értékelése esetén.
  • Hypertonia okozta célszervkárosodás gyanújának megerősítése.
  • Szív- és érrendszeri kockázat megállapítása (különösen akkor, ha a kis cardiovascularis kockázat mellett rendelői hypertonia észlelhető).
  • Pánikbetegségben.
  • Szekunder hypertonia esetén.
  • Vesetranszplantációt követően.
  • Veszélyeztetett hypertoniás terhessége esetén.

Nem indikált az ABPM:

  • Ha az eseti vérnyomásérték a 180 Hgmm-t meghaladja (nincs terápiás konzekvencia, a mandzsetta felpumpálása túl erős szorítást okoz).
  • Ritmuszavarokban (pitvarfibrilláció, vagy gyakori extrasystolia) nem értékelhető a mérés.
  • Ha a beteg elzárkózik a vizsgálattól, vagy úgy ítéljük meg, hogy nem együttműködő.

Módszer és technika

  • Az ABPM-hez programozható, automata vérnyomásmérőt használnak, amely többnyire az oszcillometria elvén alapulva méri a vérnyomást.
  • A programozástól függően, 24-48 órán át gyűjti az adatokat, a mérési időpontok és az időközök beállíthatók.
  • A nappali és éjszakai időszak a betegek foglalkozásához is adaptálandó (éjszakai műszakban dolgozóknál).
  • Általában nappal 15-20 percenként, éjjel 30 percenként végez méréseket.
  • Az eltérő karméret miatt többféle mandzsetta csatlakoztatható a készülékhez, mely automatikusan felismeri a mandzsetta méretet.
  • A mandzsettákat minden esetben ruhával fedett karra helyezzük fel azért, hogy bőr kidörzsölődését megelőzzük.
  • A ritkábban használt karra kerüljön a készülék.

A beteget meg kell tanítani a következőkre:

  • A mandzsetta felhelyezése és levétele (mennyire legyen szoros a mandzsetta).
  • A mandzsetta és a készülék illesztését gyakoroltatni kell.
  • Figyeljen arra, hogy a gumicső nem törik-e meg a többszöri felhelyezés miatt. Az illeszkedés megromlásának (mandzsetta gumicsövének megtöretése) észlelhető a sokszor egymás után ismétlődő mérésekből)
  • A kezelőgombok használatára.
  • A mérést elindító gombot nyomja meg a beteg a jelenlétünkben, és várjuk meg az eredményt.
  • Méréskor a kar nyugvó helyzetben legyen.
  • Mutassuk meg az elem/akkumulátor helyét.
  • Magyarázzuk el, hogy miként vezesse az „eseménynaplót” (időpont a ké­szü­lék jelzése alapján).

Időt kell szánni a beteg tájékoztatására (akár írásos tájékozató kiadásával is)

  • hogyan kell visszahelyezni a készülékt,
  • mire kell figyelnie ( gumicső megtöretés, mandzsetta lazasága),
  • mikor vegye le végleg (sokszori ismételt fals mérés, karfájdalom, zsibbadás, alvászavar)

Gyakorlati tanácsok

Ha rövid időn belül többször kezdeményez mérést, vagy ezeket egymás után azonnal ismétli: a gumicső megtöretésén kívül a lazán visszahelyezett mandzsetta lehet a hiba oka.

Ha több órán át nem mér: az akkumulátorok vagy elemek kimerültek, elemcsere szükséges (tartós elem).

A készülék által mért eredmények gyakori nézegetése nem ajánlott (különösen neurotikus betegeknél, mert vérnyomás-emelkedést indukálhat).

Ha a beteg tartósan 180-as vagy ennél magasabb systolés értéket észlel, a készülék levétele javasolt.

Ha karzsibbadást, fájdalmat érez a beteg, a készülék azonnali levétele ajánlott. Ha alvásában zavarja a készülék, célszerű éjszakára levenni.

Gépkocsi vezetésekor, és ha a napi munkájában zavarja, célszerű levenni.

Az ABPM értékelése

Hibás mérések kiszűrése érdekében törölni kell az alábbiakat:

  • Pulzusnyomás >150, vagy <10 Hgmm.
  • Systolés vérnyomás >300, vagy <50 Hgmm.
  • Diastolés vérnyomás >150, vagy <40 Hgmm.
  • Frekvencia >150, vagy <40 ütés/perc.
  • Vérnyomásváltozás >50%.
  • Diastolés vérnyomás > systolés vérnyomás.

Hypertoniás időindex (PTEI: percent time elevation index):

  • Azt jelzi, hogy a vizsgált időtartamban hány százalékban haladta meg a be­teg vérnyomása a normális értéket.
  • Ha nagyobb 15%-nál, akkor ­valószínű a hypertoniabetegség.
  • 40% feletti érték célszervkárosodásra is utalhat.

Hiperbáriás impakt vagy vérnyomásterhelés (HBI):

Jelentése: a normálisnál magasabb vérnyomást nemcsak időben fejezi ki, hanem a mértékét is Hgmmxóra egységben.). Ez jelzi legpontosabban a vizsgált időszakra vonatkozóan a hypertonia mértékét. Systolés értéke >60 Hgmmxh, diastolés értéke 0 Hgmm x h.

Diurnalis index (DI):

Jelentése: a nappali és éjszakai vérnyomás különbsége, melyet a nappali érték százalékában fejezünk ki. 10% alatti systolés és vagy diastolés érték esetén nondipper jelenségről, 20% feletti diurnalis indexnél extrém dippingről beszélünk.

A vérnyomásátlag szórása (standard deviation, SD):

Az egyedi mérések variabilitását, labilitását jelzi. A baroreflex-érzékenységnek és az autonóm cardiovascularis neuropathiának mutatója.

Pulzusnyomás: (Pny)

Jelentése: a systolés és diastolés vérnyomás átlagainak különbsége.

  • A 24 órás pulzusnyomás önálló cardiovascularis rizikófaktor.
  • Kóros, ha 53 Hgmm-nél nagyobb.

Részletesen ld: 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension.

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve. 11. módosított, javított és kiegészített kiadás. 2018. Barna I.Alföldi S: Ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) 75-97. Szauder I: Ambuláns 24 órás vérnyomás monitorozás (ABPM). Kardiológia és hipertonológia gyakorló orvosoknak. Gyakorló Orvos Könyvtára. Budapest, Medicina, 2017. 435-442