A szociális-gazdasági állapot mint rizikófaktor

Attica study: 1514 ffi és 1528 nő vizsgálata történt.Forditott kapcsolat volt a lipid és a glukóz szint és a szocio-economikus status (SES) között, míg ugyanez a BMI illetve haskörfogat méretben csak férfiaknál volt. A SES alsó harmadában lévőknél alacsonyabb C reaktív protein szint, fibrinogen, homocystein alfa tumor nekrózis faktor, interleukin 6 szint volt. A fizikai aktivitás, mely a CVD egyik fontos rizikófaktora, angliai vizsgálatok szerint igen csekély a rossz szociális statusú felnőtt lakosság körében. Mint családi környezeti tényező ez hat a gyermekekre is.

A kardiovaszkuláris betegségek gyakoribbak a rossz szociális körülmények között élőknél, ezért a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése jelentős mértékben szociális-gazdasági feladat is.

Pszichiátriai betegek rizikótényezői

A pszichiátriai betegek körében a testsúlynövekedés, a lipid és cukor anyagcsere változások növelik a CVD rizikóját. Ehhez társul az életmódbeli (dohányzás) rizikó is.

Gyermekkori pszichés traumák következtében gyakran alakul ki felnőttkori depresszió és CVD. A depresszió 2x gyakoribb nőknél mint férfiaknál, s a depressziós nőbetegeknél is gyakoribb a CVD.

5000 felnőttnél vizsgálták gyermekkori pszichés traumák után a depresszió és CVD kialakulását. Megállapítható volt, hogy a gyermekkor pszichés trauma (szexuális zaklatás, fizikai bántalmazás, szeretethiány ) jelentős rizikófaktor CVD-re nőknél , és mindkét nemnél depresszio kialalkulására

A skizofrén és affektív zavarokban szenvedőknél magas prevalenciájú a CVD rizikó, éppúgy mint az obesitas és diabetes, ezek l,5-2x gyakoribbak mint az átlagos populációban. Bizonyos pszichotróp szerek (antipszichotikumok, selectiv serotonin reuptake gátlók és hangulatjavítók) metabolikus zavarokat okoznak, elhízást, dyslipidémiát és vércukor regulációs zavarokat. Ezek következménye a magasabb CVD rizikó.

Anxietás és depresszió fizikai inaktivitással társul, valamint erős dohányzással. Az egészségtelen életmód hatása következtében alakul ki jelentősebb CVD rizikó ezen betegcsoportban. Arteriás hypertónia a pszichiátriai zavarokban szenvedők esetében nőknél gyakoribb volt (63 %, ffiaknál 37 %). A leggyakoribb diagnózis a hangulatzavar és depresszió volt nem pedig az anxietas. Átlagéletkor 47 volt a pszichiátriai betegeknél szemben a nem pszichiátriai betegek 59,5 átlagéletkorával.

Pszichiátriai beteg elhizásának hátterében állhat:

  • életmódváltozás
  • antipszichotikus gyógyszer hatása
    • az obesitas leggyakabban pszichogén eredetű, ezért hatásos kezelésében is pszichológiai módszerek szükségesek
    • a skizofrén és affektiv zavarokban (elsősorban depresszió) szenvedőknél a gyakoribb CVD rizikó miatt ilyen irányú szűrővizsgálatok javasoltak
    • arteriás hypertonia depresszióban gyakori, ezért a depressziós betegek ilyen irányú obszervációja javasolt

Az elhizás pszichológiai tényezői

Egyéni variációk vannak ugyan, de az elhízások jelentős része pszichogén eredetű. A pszichoszomatikus és/vagy pszichiátriai zavarok az étkezési szokás megváltozásához vezetnek, többnyire csökkent fizikai aktivitással. Ennek következtében pozitív energia egyensúly alakul ki, túlsúllyal. Ezért igen fontos az elhízás kezelésében a megfelelő pszichológiai terápia, életvezetés

Az erectilis dysfuncio (ED) mint jelentős CVD rizikófaktor

Az ED multiszisztémás zavar, melyet leggyakrbabban vacularis insufficiencia okoz. Az ED hátterében pszichoszociális problémák, endokrin zavarok, neurológiai betegségek, angiológiai betegségek és különösen gyakran coronaria betegség állhat. Ma már evidencia, hogy a vaszkuláris ED endotheliális diszfunkciót jelez magas CVD rizikóval. Az ED a silent myocardialis ischaemia magas rizikóját jelezheti, főként II. tipusú diabeteses férfiakban, ezért az ED-s férfiaknál coronaria betegség és érszűkület irányú szűrővizsgálatokat kell végezni.

Photo via Visualhunt.com