A palpitációnak és az aritmiának két különösen fontos, leggyakoribb okát kell kiemelni: a hypertoniát és a szorongást (pánikbetegséget). Hazai kardiológusi-hypertonológusi tapasztalatok szerint ezek elkülönítése a háziorvosi gyakorlatban nem mindig történik meg.

Hangsúlyozva a két kórkép elkülönítésének fontosságát, (melynek megkönnyítésére alábbiakban differenciáldiagnosztikai segédlet olvasható), nem szabad elfelejtenünk, hogy a pánikbetegeknél is gyakran előfordul a hypertonia betegség, s ennek kivizsgálása, kezelése ugyanolyan elvek alapján történik mint a nem pánikbeteg hypertoniája!

Hypertoniában észlelt panaszok:

Szapora szívverés, paroxysmalis tachycardia, extrasystolia, verejtékezés, fulladásérzés, atípusos mellkasi fájdalmak, fejfájás, szédülés, átmeneti látászavar, átmeneti hallászavar vagy fülben hallott szívverés, fáradékonyság, ingerlékenység.

Pánikbetegségben észlelt tünetek, panaszok

Nagyon hasonlóak a hypertoniában észleltekhez, különösen a palpitációt illetően (a pánikbetegség prevalenciája a szívdobogásra panaszkodó betegek körében 13-15%).

A pánikbetegség és a hypertonia elkülönítése

A beteg panaszai alapján:

Pánikbetegség esetén váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. Jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e Ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik Önön a rémület illetve a pánik, miközben heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülés jelentkezik?

Fizikális vizsgálattal

Nem jutunk előrébb, hiszen a pánikroham okozta hyperkinetikus keringés hallgatózási jelei hasonlóak a hypertoniáéihoz.

Műszeres vizsgálatok

Ezek közül az eseti vérnyomásmérés és a 24 órás vérnyomás monitorozás (ABPM) adhat információt a szövődménymentes hypertoniáról. Az EKG, echokardiographia, dinamikus veseszcintigraphia, szemfenék vizsgálat megfelelő pozitivitása bizonyító erejű a kezelést igénylő, szövődményes hypertonia fennállására.

Részletesen ld :A palpitáció diagnózisa c. részben

Irodalom

  1. Farsang Csaba: A hypertonia kézikönyve. Medintel Könyvkiadó. Budapest. 2010. ISBN978-963-8433-30-5
  2. Préda I, Czuriga I, Édes I, Merkely B.: Kardiológia. Alapok és irányelvek. Medicina. Budapest. 2010. ISBN: 978-963-226-120-1
  3. Temesvári A., Keltai M., Szili-Török T.: Kardiológia. Melánia Kiadó. Budapest. 2007. ISBN:978-963-9740-07-5
  4. Crawford M.H., DiMarco J.P., Paulus W.J.: Cardiology. 3rd ed. Mosby-Elsevier. Philadelphia. 2010 . ISBN:978-0-7234-3485-6
  5. Libby P., Bonow R.O., Mann D.L., Zipes D.P., Braunwald E: Braunwald’s Heart Disease. Saunders Elsevier. Philadelphia. 2008. ISBN: 978-1-4160-4106-1
  6. Szauder I.: Kardiológiai hypertonológiai manuále. Medicina. Budapest. 2004.
  7. Szauder I. A palpitáció diagnosztikus megközelítése. Orvostovábbképző szemle XIII.évf.2/2006, 63-64
  8. Szauder I: Kardiológia és hypertonológia gyakorló orvosoknak. Gyakorló Orvos Könyvtára. Budapest, Medicina, 2017.
  9. Szauder I: Hypertonia és szövődményei a gyakorlatban. Budapest, Medicina, 2018.