A palpitáció vonatkozásában csak részben igaz a régi belgyógyász mondás, miszerint a jó anamnézis alapján már a diagnózis nagyrészt megadható, hiszen hasonló panaszok mögött más és más kórképek állhatnak, melyek elkülönítése csak műszeres vizsgálatokkal lehetséges. Az alábbi kérdések tisztázása segíthet a további vizsgálatok kijelölésében.
Anamnesztikus adatok
Mikor?
Nyugalomban – (pihenés szakában, este jelentkező, időjárási frontkor, idegi, stressz hatáskor) észlelt palpitációk többnyire ártalmatlan extrasystoliát jeleznek.
Terhelésre: koszorúér betegség, hypertonia, cardiomyopathiák.
Pánikroham kíséri-e?
Ismétlődése?
Testhelyzetváltozás kiváltja-e?
(AV nodalis tachycardia, pericarditis, Roemheld syndroma, hiatus hernia)
Szabályos
Sinus tachycardia, supraventricularis tachykardia, blokkolt pitvari tachycardia)
Szabálytalan
Extrasystolék (ventricularis vagy supraventricularis, pitvarfibrillatio)
Kihagyások
Extra- vagy parasystolia (a postextrasystolés potenciálódás miatt az extrasystolét követő erősebb normális ütést érzik meg leggyakrabban. A kamrai extraütést jobban, a supraventricularist kevésbé).
Felgyorsulás
Hypertonia okozta erősebb szívverés (palpitáció) tudatosulása, neurotikus hatások, hyperthyreosis.
Rohamszerű megszaladás
Paroxysmalis tachycardia, pitvarfibrillatio.
Lelassulás
Sinusbradycardia, sinuscsomó-betegség, gyógyszerhatás (digitalis, béta-receptorblokkoló, verapamil).

Fizikális vizsgálatok
A pulzus tapintása, noha bár lassan elfelejtődik, mégis releváns kardiológiai diagnózisokat szolgáltathat. A megfelelő információnyerés és a pontosság miatt legalább 60 másodpercig vizsgáljuk.
Pulzus kvalitások (arteria radialison):
Könnyen elnyomható | Emelő | Alternans |
keringési elégtelenség | hypertonia | keringési elégtelenség |
aortastenosis | aorta insuff. | paradox (belégzésre csökken) |
hyperkinesis | perikardiális tamponád | |
deficit (a.radialison kevesebb, mint a szív felett | ||
pitvarfibrilláció |
Hallgatózás
A palpitáció leggyakoribb okainak (hypertonia, légzőszervi betegségek, ISzB) felderítésében a szívhangok hangossága, kettőzöttsége önmagában is diagnosztikus lehet (például az aorta II. hangjának ékeltsége hypertoniában, vagy a pulmonalis II. hangjának fixált vagy paradox kettőzöttsége pulmonalis nyomásfokozódásban, tüdőbetegségeknél). Bizonyos formái, mint például a IV. szívhang és a galoppritmus mindig kóros állapotot jelentenek. (hypertonia, ISzB, szívizombetegség, szívelégtelenség). A szívzörejek mögött álló esetleges organikus eltérés mibenlétéről mindenképp kardiológiai vizsgálattal szükséges meggyőződni, elsősorban a transzthoracalis kétdimenziós színes Doppleres echockardiographia segítségével.
Műszeres vizsgálatok
A nyugalmi EKG értéke a diagnosztikában
Jó: acut myocardialis infarktus, anginás roham alatt, ritmuszavarokban (magas szenzitivitás).
Csekély: anginamentes krónikus (stabil anginás) koronária betegnél (csekély szenzitivitás).
Nem ajánlott: műtét előtt csak a nyugalmi EKG-ra alapozni műthetőség, műtéti teherbírás kardiális elbírálását.
24 (48) órás ambuláns EKG monitorozás (Holter monitorozás)
Gyakran szükséges 48 órás folyamatos, teljes feltárású EKG monitorozást végezni. Az indikációs terület meglehetősen szűk: lényegében ritmuszavar kimutatásán túl szívizom ischaemia indirekt jelzésre alkalmas, valamint az aritmia rizikójának meghatározására.
Indikációk:
a) Minden olyan állapot, amelyben ritmuszavar feltételezhető, s bizonyítása szükséges diagnosztikus vagy terápiás céllal.
b) Szívizom ischaemia kimutatása ST-szakasz-eltérések révén.
c) Szívfrekvencia-variabilitás mérése ISZB-ben, aritmia rizikójának meghatározására, hypertrophiás cardiomyopathiában is.
Esemény EKG monitorok
Különféle méretű (karóra formájú, nagyobb gyufásdoboznyi) esemény EKG monitorok kaphatóak. Ezek csak bizonyos időtartamot rögzítenek, a beteg panasz esetén manuálisan indítja el az EKG rögzítést. Részletes ritmus analízisre ezek nem alkalmasak, de jó tájékoztatást nyújtanak a pitvari és kamrai eredet elkülönítésében, a kiváltó tényezők meghatározásában, pánikbetegeknél (a pszichoterápia részeként is), gyógyszerhatás felmérésében. Szélesebb körű felhasználásuknak relatíve magas áruk szab korlátot (OEP nem finanszírozza).
A szimultán EKG- és vérnyomás-monitorozás (Cardiotens, CardXplore)
Méltánytalanul alulértékelt a ma már a háziorvosi rendelőkben is elérhető szimultán 24 órás EKG- és vérnyomás-monitorozás. A hazai gyártású készülékek programozásuk szerint – esemény EKG monitorként működve, aritmia észleléskor, ezt rögzítve automatikusan vérnyomásmérést indítanak. Ily módon a vérnyomás emelkedés és ritmuszavar összefüggése egyértelműen megállapítható. A kardiológiai betegek zömét kitevő hypertoniás betegek angináinak észlelése, a hypertonia angina indukáló szerepének felismerésére igen hasznos eszköz.
Indikációk:
– Hypertoniás betegek által észlelt ritmuszavar kimutatására, angina objektív észlelésére (iszkémia kimutatása).
– Anginás betegeknél hypertonia indukáló szerepének felismerésére (hypertoniás vérnyomásemelkedés és szignifikáns ST-eltérés egybeesése).
– Az antihypertenzív és antianginás kezelés optimalizására.
Irodalom
1. Farsang Csaba: A hypertonia kézikönyve. Medintel Könyvkiadó. Budapest. 2010. ISBN978-963-8433-30-5
2. Préda I, Czuriga I, Édes I, Merkely B.: Kardiológia. Alapok és irányelvek. Medicina. Budapest. 2010. ISBN: 978-963-226-120-1
3. Temesvári A., Keltai M., Szili-Török T.: Kardiológia. Melánia Kiadó. Budapest. 2007. ISBN:978-963-9740-07-5
4. Crawford M.H., DiMarco J.P., Paulus W.J.: Cardiology. 3rd ed. Mosby-Elsevier. Philadelphia. 2010 . ISBN:978-0-7234-3485-6
5. Libby P., Bonow R.O., Mann D.L., Zipes D.P., Braunwald E: Braunwald’s Heart Disease. Saunders Elsevier. Philadelphia. 2008. ISBN: 978-1-4160-4106-1
6. Szauder I. A palpitáció diagnosztikus megközelítése. Orvostovábbképző szemle XIII.évf.2/2006, 63-64
7. Szauder I. (szerk): A hypertoniás szívbetegség monográfiája. Vox Medica. Budapest. 2011.
8. Szauder I.: Kardiológiai-hypertonológiai praktikum. Budapest, Medicina. 2013.
9. Szauder I: Adjunk-e béta-receptor-blokkolót hypertoniában? Az irányelvek és a gyakorlat ellentmondása. Magyar Belorv Arch 2016; 4: 204-211.
10. Szauder I: Tünetektől az echokardiográfiáig. Ismerjük fel hatékonyabban – nem csak méréssel – a hypertoniát. Medicina & Practicum. 2017 I/3, 4-5.
11. Szauder I: Kardiológia és hypertonológia gyakorló orvosoknak. Gyakorló Orvos Könyvtára. Budapest, Medicina, 2017.
12. Szauder I: Hypertonia és szövődményei a gyakorlatban. Budapest, Medicina, 2018.