Közös fő hatásmechanizmusuk: A szimpatikus tónus csökkentése.

Imidazolin I-1 receptor-agonista

Nyúltvelő, RVLM területeihez kötődik (nem hatnak alfa2-adrenoceptorokra).

Lehetséges indikáció

Diabetes mellitus, metabolikus szindróma.

Fő kontraindikáció

II-III. fokú AV-blokk.

Centrális alfa2-receptor-agonisták

Nyúltvelői cardiovascularis központ, alfa2-adrenoceptor-stimulálás.

Indikáltak

  • Enyhe hypertoniában monoterápiaként.
  • Közepesen súlyos hypertoniában kombináció tagjaiként.

Kontraindikáltak

  • II-III. fokú AV-blokk.
  • Depresszió.
  • Májbetegség.

Különösen előnyös

  • Metildopa terhességben adható

(más indikációban a mellékhatások miatt nem javasolt).

  • A fizikai teljesítőképességet nem befolyásolják.
  • Nincs kedvezőtlen anyagcserehatásuk.

Kedvezőtlen interakció

  • MAO-bénítókkal: hypertensiv krízis.
    • Haloperidollal: centrális toxikus hatás (dementia, Parkinsonismus).

Gyakorlati megfigyelések

Monoterápiában kevésbé hatásosak, kombinációként előnyösek.

Rilmenidin – kombináció tagjaként – különösen előnyös obes, diabeteses nőbetegeknél.

Részletesebben ld : 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension.A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve. 11. módosított, javított és kiegészített kiadás. 2018. Járai Z: Alfa-2-adrenoceptor-agonisták  és imidazolin I1–agonisták. Hypertonia és kardiovaszkuláris prevenció kézikönyve. Szerk: Farsang Csaba. Medintel. 2013. 471-478. Szauder I: Kardiológia és hipertonológia gyakorló orvosoknak. Gyakorló Orvos Könyvtára. Budapest, Medicina, 2017.506-508

A centrálisan ható antihypertenziv szerek adagolása

Nemzetközi név   Dózis /nap)   A napi adagok száma
Centralis alfa-2
receptor agonisták  
guanafacin   1-3 mg 1
methyldopa   500-1500 mg 2-3
moxonidine   0,2-0,6 mg 2
Imidazolin – I-1
receptor agonisták
rilmenidin   1-3 mg 1-2