A betegek egyik leggyakoribb panaszáról van szó, ugyanakkor e mögött ritkán életveszélyes ritmuszavar is állhat. Hangsúlyozni kell – a még mindig alulreprezentált mivolta miatt – a hypertonia kiemelkedő jelentőségét és szerepét a palpitációban. Mértékadó becslések szerint a
hypertonia betegség felnőtt lakosságunk mintegy 37%-át érinti, 60 év felettieknél mintegy 50%-ban fordul elő.

Így könnyen belátható, hogy a hypertonia kiváltotta palpitáció a leggyakoribb a palpitációk között. Ugyanakkor a hypertoniás betegek egyik leggyakoribb panasza a palpitáció.

A palpitáció okai

Extrakardiális, belgyógyászati okok:

  • Hypertonia (leggyakoribb ok)
  • Légzőszervi betegségek (pulmonalis (mikro) embolisatio, KALB)
  • Anaemia
  • Elektrolizavar (hypokalaemia és hypomagnasaemia, ritkán hyponatraemia)
  • Láz
  • Hyperthyreosis
    • Fokozott vaso-vagalis reflex
      • Hypoglycaemia
      • Hypovolaemia

Nem szív eredetű okok

Idegrendszeri okok

  • Pszichiátriai kórképek
  • Szorongás, pánik syndroma, depressio
  • Neurológiai kórképek
  • Stroke
  • Cerebralis tumorok

Élvezeti szerek, drogok

  • Kávé
  • Tea
  • Coca-Cola, Pepsi Cola
  • Energiaitalok (coffein és taurin)
  • Nicotin (cigaretta elsősorban)
  • Alkohol
  • Drogok (amphetamin származékok, speed, cocain)

Gyógyszerek

  • Diuretikumok
  • Digitalis
  • Béta receptor agonistak
  • Pszichotróp szerek (antidepresszánsok)
  • Theophyllin

Szív eredetű okok

Strukturális szívbetegségek:

  • Veleszületetett (vitiumok, mitralis prolapsus)
  • Szerzett (degenerativ arterioscleroticus aorta billentyű stenosis – insufficientia
  • Reumás láz,
  • Bacterialis endocarditis)

Nem strukturális szívbetegségek (cardiomyopathiák):

  • Hypertonia
  • Ischaemias szívbetegség (ISzB)
  • Aethyl abusus
  • Gyógyszer-vegyszer expositio
  • Infectiv agensek
  • Anyagcsere betegségek
  • Endocrin betegségek
  • Sugárzás (rtg, ionizáló)
  • Pacemaker indukálta ritmuszavarok

Palpitációt okozó aritmiák (gyakorisági sorrendben)

  • Sinus tachycardia
  • Supraventricularis,ventricularis extrasystole
  • Supraventricularis tachycardia
  • Pitvarfibrillatio
  • Pitvari tachycardia
  • Sinus csomó betegség (bradycardia-tachycardia syndroma)
  • AV blokkok
  • Kamrai tachycardia
  • WPW syndroma

A szív eredetű okok (aritmiák) mintegy 43 %-ban állnak a palpitáció hátterében, ugyanakkor szorongás vagy pánikbetegség mintegy 31%-ban, 6%-ban gyógyszer vagy drog, míg 16%-ban nem sikerül az okot megállapítani.

A palpitáció diagnosztikájában mindig törekedni kell az oki tényezők felderítésére. A fentiekben vázolt – anamnezistől a műszeres vizsgálatokig terjedő –, következetesen végigvitt gondolatmenet megóvhat a palpitáció bagatellizálásától. Az oki tényezők feltárása után pedig, oki kezelése révén érhetünk el eredményt, valamint szakíthatunk azzal a helytelen gyakorlattal, amikor az eleve neurotikusnak tartott beteget tünetileg sedativummal vagy béta-receptor blokkolóval kezelnek.

Irodalom

  1. Farsang Csaba: A hypertonia kézikönyve. Medintel Könyvkiadó. Budapest. 2010. ISBN978-963-8433-30-5
  2. Préda I, Czuriga I, Édes I, Merkely B.: Kardiológia. Alapok és irányelvek. Medicina. Budapest. 2010. ISBN: 978-963-226-120-1
  3. Temesvári A., Keltai M., Szili-Török T.: Kardiológia. Melánia Kiadó. Budapest. 2007. ISBN:978-963-9740-07-5
  4. Crawford M.H., DiMarco J.P., Paulus W.J.: Cardiology. 3rd ed. Mosby-Elsevier. Philadelphia. 2010. ISBN:978-0-7234-3485-6
  5. Libby P., Bonow R.O., Mann D.L., Zipes D.P., Braunwald E: Braunwald’s Heart Disease. Saunders Elsevier. Philadelphia. 2008. ISBN: 978-1-4160-4106-1
  6. Szauder I. A palpitáció diagnosztikus megközelítése. Orvostovábbképző szemle XIII. évf. 2/2006, 63-64
  7. Szauder I. (szerk): A hypertoniás szívbetegség monográfiája. Vox Medica. Budapest. 2011.
  8. Szauder I.: Kardiológiai-hypertonologiai praktikum. Budapest, Medicina. 2013.