A betegek egyik leggyakoribb panaszáról van szó, ugyanakkor e mögött ritkán életveszélyes ritmuszavar is állhat. Hangsúlyozni kell – a még mindig alulreprezentált mivolta miatt – a hypertonia kiemelkedő jelentőségét és szerepét a palpitációban. Mértékadó becslések szerint a
hypertonia betegség felnőtt lakosságunk mintegy 37%-át érinti, 60 év felettieknél mintegy 50%-ban fordul elő.
Így könnyen belátható, hogy a hypertonia kiváltotta palpitáció a leggyakoribb a palpitációk között. Ugyanakkor a hypertoniás betegek egyik leggyakoribb panasza a palpitáció.
A palpitáció okai
Extrakardiális, belgyógyászati okok:
- Hypertonia (leggyakoribb ok)
- Légzőszervi betegségek (pulmonalis (mikro) embolisatio, KALB)
- Anaemia
- Elektrolizavar (hypokalaemia és hypomagnasaemia, ritkán hyponatraemia)
- Láz
- Hyperthyreosis
- Fokozott vaso-vagalis reflex
- Hypoglycaemia
- Hypovolaemia
- Fokozott vaso-vagalis reflex
Nem szív eredetű okok
Idegrendszeri okok
- Pszichiátriai kórképek
- Szorongás, pánik syndroma, depressio
- Neurológiai kórképek
- Stroke
- Cerebralis tumorok
Élvezeti szerek, drogok
- Kávé
- Tea
- Coca-Cola, Pepsi Cola
- Energiaitalok (coffein és taurin)
- Nicotin (cigaretta elsősorban)
- Alkohol
- Drogok (amphetamin származékok, speed, cocain)
Gyógyszerek
- Diuretikumok
- Digitalis
- Béta receptor agonistak
- Pszichotróp szerek (antidepresszánsok)
- Theophyllin
Szív eredetű okok
Strukturális szívbetegségek:
- Veleszületetett (vitiumok, mitralis prolapsus)
- Szerzett (degenerativ arterioscleroticus aorta billentyű stenosis – insufficientia
- Reumás láz,
- Bacterialis endocarditis)
Nem strukturális szívbetegségek (cardiomyopathiák):
- Hypertonia
- Ischaemias szívbetegség (ISzB)
- Aethyl abusus
- Gyógyszer-vegyszer expositio
- Infectiv agensek
- Anyagcsere betegségek
- Endocrin betegségek
- Sugárzás (rtg, ionizáló)
- Pacemaker indukálta ritmuszavarok
Palpitációt okozó aritmiák (gyakorisági sorrendben)
- Sinus tachycardia
- Supraventricularis,ventricularis extrasystole
- Supraventricularis tachycardia
- Pitvarfibrillatio
- Pitvari tachycardia
- Sinus csomó betegség (bradycardia-tachycardia syndroma)
- AV blokkok
- Kamrai tachycardia
- WPW syndroma
A szív eredetű okok (aritmiák) mintegy 43 %-ban állnak a palpitáció hátterében, ugyanakkor szorongás vagy pánikbetegség mintegy 31%-ban, 6%-ban gyógyszer vagy drog, míg 16%-ban nem sikerül az okot megállapítani.
A palpitáció diagnosztikájában mindig törekedni kell az oki tényezők felderítésére. A fentiekben vázolt – anamnezistől a műszeres vizsgálatokig terjedő –, következetesen végigvitt gondolatmenet megóvhat a palpitáció bagatellizálásától. Az oki tényezők feltárása után pedig, oki kezelése révén érhetünk el eredményt, valamint szakíthatunk azzal a helytelen gyakorlattal, amikor az eleve neurotikusnak tartott beteget tünetileg sedativummal vagy béta-receptor blokkolóval kezelnek.
Irodalom
- Farsang Csaba: A hypertonia kézikönyve. Medintel Könyvkiadó. Budapest. 2010. ISBN978-963-8433-30-5
- Préda I, Czuriga I, Édes I, Merkely B.: Kardiológia. Alapok és irányelvek. Medicina. Budapest. 2010. ISBN: 978-963-226-120-1
- Temesvári A., Keltai M., Szili-Török T.: Kardiológia. Melánia Kiadó. Budapest. 2007. ISBN:978-963-9740-07-5
- Crawford M.H., DiMarco J.P., Paulus W.J.: Cardiology. 3rd ed. Mosby-Elsevier. Philadelphia. 2010. ISBN:978-0-7234-3485-6
- Libby P., Bonow R.O., Mann D.L., Zipes D.P., Braunwald E: Braunwald’s Heart Disease. Saunders Elsevier. Philadelphia. 2008. ISBN: 978-1-4160-4106-1
- Szauder I. A palpitáció diagnosztikus megközelítése. Orvostovábbképző szemle XIII. évf. 2/2006, 63-64
- Szauder I. (szerk): A hypertoniás szívbetegség monográfiája. Vox Medica. Budapest. 2011.
- Szauder I.: Kardiológiai-hypertonologiai praktikum. Budapest, Medicina. 2013.