Kerékpár, vagy futószalag segítségével végzett terheléses vizsgálat során folyamatos EKG monitorozás történik.
Vérnyomásméréssel, sok esetben az oxigén telítettség (oxigén szaturáció) mérésével együtt (pulsoxymetria) végzik. A vizsgálatból a szív teljesítőképességén túlmenően a vérnyomás és pulzus szabályozásra, valamint indirekt módon a koszorúér keringésre lehet adatokat nyerni. A terheléses EKG érzékenysége (szenzitivitás) koszorúérbetegség tekintetében meglehetősen alacsony: 60-70 % közötti. Ha egy koszorúér beteg, akkor csak mintegy 60%-os, kettő- vagy több koszorúér betegség esetében 70-75%-os érzékenységű. Ez azt jelenti, hogy ha 100 valóban koszorúérbeteg közül csak 60 vagy 70-75 esetben mutatja ki a koszorúérbetegséget, szemben a koszorúérfestéssel (coronarogragraphiával) mely 100 %-os. Ezt álnegativitásnak nevezik, ugyanis a koszorúérbetegek 30-40 %-a ebben a vizsgálatban rejtve maradhat. Ugyanakkor az álpozitív vizsgálat is gyakori, amikor nem koszorúérbetegség okozza a terheléses EKG eltéréseit. A terheléses EKG fajlagossága (specificitása ) 70-90 % közötti. Ez azt jelenti, hogy ha 100 valóban egészséges egyént vizsgálnánk (coronarographiával igazoltan), akkor csak 70-90 esetben lenne negatív a vizsgálat, 10-30 esetben álpozitív lehetne. Terheléses EKG előtt szív ultrahang vizsgálat feltétlenül ajánlott, mellyel kiszűrhetőek olyan szívbetegségek amelyek a terheléses EKG veszélyét növelhetik.